Tagjaink tudományos publikációi
Bocsi János helytörténész. Jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem történész hallgatója. Tősgyökeres füzesabonyiként, 2007 óta foglalkozik a település történetével. A helyi értékek védelmét, megismertetését helyezi előtérbe. 2011-2014 között több helytörténeti kiadvány kutatója volt. Sikerült újjávarázsolni a nagyhetényi Papp főjegyzői sírt (2023) és 150 év Füzesabonyban címmel könyvsorozata jelent meg 2022-2024 között. Az első három részben a főjegyzői életutakkal foglalkozik, a negyedik részben az egyházzal és az egyházi iskolával, az ötödikben a népi építkezésekkel és hiedelmekkel, a hatodikban a vasút megjelenésével.
Tanulmánya: Füzesabony története főjegyzői életutak alapján
CZENTHE BOTOND
Tanulmánya: Növényföldrajzi tanulmányok Heves vármegyében
Debrődiné Dobóczy Mária: Az első diplomámat az egri főiskolán szerezte történelem - népművelés szakon. A következő években az ELTE lett tanulmányai színhelye, mivel történelemből, latin nyelvből diplomázott az egyetemen, ill. ott szerezett pedagógus szakvizsgát tehetséggondozás területén. Tanárként történelmet, latint és latin örökséget tanított az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban. A tanítás mellett az Iskolatörténeti Múzeum anyagát gondozta. A diákokkal együtt több projektben vett részt, készítettek életút interjúkat pl. a malenkij robot átélőivel. Feldolgozta többek között a Petőfi önképzőkör történetét a gimnázium államosításáig. A hatvani Németi Gábor Honismereti Kör alapítója és azóta is aktív tagja .
Tanulmánya: Hatvani diákok Aszódon
Kerékgyártó József Károly harang- és helytörténetkutató, a Régi Harangokért Egyesület elnöke, a Szent György Lovagrend lovagja, a Heves Vármegyei Honismereti Egyesület tagja. Kutatási területe sokrétű: harangtörténeti kutatások (az egri harangöntés története, harangöntők és műveik, Észak-Magyarország harangjai), helytörténeti kutatások (plébániatörténet, útmenti keresztek, szobrok), első világháborús kutatások (Eger Hősi temetője, hősi halottak, hadi kórházak.)
Tanulmánya: Füzesabony-Eger vasúti szárnyvonal megvalósulása
Dr. Komjáti Zoltán Igor történész, 2004 óta foglalkozik gróf Koháry István (1649–1731) életének, tevékenységének és jelentőségének levéltári kutatásával. Doktori fokozatát a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Programjában védte meg 2012-ben. Azóta önálló tudományos kutatóként és történészként tevékenykedik. 2015-ben jelent meg első monográfiája "Egyetértésben a közös érdekért. A füleki végvár működtetése Koháry II. István főkapitányságának idején (1667–1682)" címmel. További önálló kötetei: Állandó tűztől övezve. A füleki végvár hadtörténete Koháry II. István főkapitányságának idején (1667–1682) (2019), Tétován, mégis diadalmasan. Az 1664-es felső-magyarországi hadjárat története (2026). Angol, magyar és szlovák nyelvű szakpublikációinak száma 53.
Tanulmánya: Nóvumok a helytörténetírásban
Kovács Sándor helytörténeti kutató, a Zsellérbirtok (2016.) című helytörténeti kötet szerzője. Gyöngyössolymos múltjával 2010-től foglalkozik. A faluban egy helyi néprajzi gyűjteményt és kiállítást hozott létre feleségével. Az egykori zsellérház idővel irodalmi, művészeti csoportok, civil szervezetek találkozóhelyévé vált. Részt vesz a Palóc világtalálkozó, a Muzsikál az erdő rendezvényein, tagja a Magyar Nemzeti Írószövetségnek, írásai megjelennek a Magyar Múzsa, az Agria című folyóiratokban is.
Tanulmánya: Értékőrzés a hegyen - Emlék és Alkotóház Gyöngyössolymoson
Kürti Péter
Tanulmánya: Országos lovas stratégiai intézkedések Heves vármegyében a hosszú 19. század végén
Dr. Menus Borbála nyelvész. A Budapesti Gazdasági Egyetemről ment nyugdíjba, illetve költözött családjával 2013-ban szülőfalujába, Gyöngyöstarjánba. Alkalmazott nyelvészetből írta a disszertációját és a doktori iskolában szerzett tapasztalatait felhasználva elkészítette a gyöngyöstarjáni nyelv leírását. A hangfelvételek készítése közben sok információt, dokumentumanyagot gyűjtötte össze, melyeket aztán szórakoztató, de egyben dokumentarista formában közreadott. Az elmúlt 7 évben16 könyvet/füzetet jelentett meg több, mint 2000 oldal összterjedelemben. 2025 óta működtet egy helytörténeti facebook oldalt is "gyöngyöstarjanno" néven.
Tanulmánya: Új műfaj a helytörténetírásban: Tarjáni Füzetek 1-12.
Nicholas Paul Tayler történész, az egri völgy középkori történetének kutatója, a Debreceni Egyetem Történelmi Doktori Iskolájának doktorandusza. Munkájában az egri püspökség intézményi és gazdasági hálózatait vizsgálja, különös figyelemmel a lotaringiai francia kötödésű elit szerepére. Kutatásai az oklevelek, a névtani adatok és a helyi gazdasági struktúrák elemzésére épülnek. Célja, hogy Eger történetét tágabb, európai összefüggésrendszerben mutassa be, miközben a város közéleti és kulturális életében is aktívan részt vesz.
Tanulmánya: Latinusok az Egri völgyben
Vinkler Bálint a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár helyismereti részlegének, a Huszár Lajos Éremtárnak a vezetője, a Heves Vármegyei Honismereti Egyesület tudományos munkatársa, elnökségi tagja. Történelemtudományi PhD-fokozatát 2014-ben szerezte a Debreceni Egyetemen. Fő kutatási területe a Magyarországról Lengyelországba irányuló kora újkori borkereskedelem története, amelyet elsősorban a gazdag krakkói városi levéltári forrásanyag alapján vizsgál.
Tanulmánya: Újabb adalékok a Felső-tiszavidéki (többnyire Tokaj-hegyaljai) borok krakkói kiviteléhez (1586-1605) (magyarul)
Újabb adalékok a Felső-tiszavidéki (többnyire Tokaj-hegyaljai) borok krakkói kiviteléhez (1586-1605) Further Additions to the Export of Wines from the Upper Tisza Region (Mostly Tokaj-Hegyalja) to Krakow (1586–1605) (angolul)
Könyvismertető Honismeret c folyóiratban (Tokaji bor útban Krakkó felé - Sipos Attila)