Bocsi János helytörténész. Jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem történész hallgatója. Tősgyökeres füzesabonyiként, 2007 óta foglalkozik a település történetével. A helyi értékek védelmét, megismertetését helyezi előtérbe. 2011-2014 között több helytörténeti kiadvány kutatója volt. Sikerült újjávarázsolni a nagyhetényi Papp főjegyzői sírt (2023) és 150 év Füzesabonyban címmel könyvsorozata jelent meg 2022-2024 között. Az első három részben a főjegyzői életutakkal foglalkozik, a negyedik részben az egyházzal és az egyházi iskolával, az ötödikben a népi építkezésekkel és hiedelmekkel, a hatodikban a vasút megjelenésével.

 Kerékgyártó József Károly harang- és helytörténetkutató, a Régi Harangokért Egyesület elnöke, a Szent György Lovagrend lovagja, a Heves Vármegyei Honismereti Egyesület tagja. Kutatási területe sokrétű: harangtörténeti kutatások (az egri harangöntés története, harangöntők és műveik, Észak-Magyarország harangjai), helytörténeti kutatások (plébániatörténet, útmenti keresztek, szobrok), első világháborús kutatások (Eger Hősi temetője, hősi halottak, hadi kórházak.)

Dr. Komjáti Zoltán Igor történész, 2004 óta foglalkozik gróf Koháry István (1649–1731) életének, tevékenységének és jelentőségének levéltári kutatásával. Doktori fokozatát a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Programjában védte meg 2012-ben. Azóta önálló tudományos kutatóként és történészként tevékenykedik. 2015-ben jelent meg első monográfiája "Egyetértésben a közös érdekért. A füleki végvár működtetése Koháry II. István főkapitányságának idején (1667–1682)" címmel. További önálló kötetei: Állandó tűztől övezve. A füleki végvár hadtörténete Koháry II. István főkapitányságának idején (1667–1682) (2019), Tétován, mégis diadalmasan. Az 1664-es felső-magyarországi hadjárat története (2026). Angol, magyar és szlovák nyelvű szakpublikációinak száma 53.

Kovács Sándor helytörténeti kutató, a Zsellérbirtok (2016.) című helytörténeti kötet szerzője. Gyöngyössolymos múltjával 2010-től foglalkozik. A faluban egy helyi néprajzi gyűjteményt és kiállítást hozott létre feleségével. Az egykori zsellérház idővel irodalmi, művészeti csoportok, civil szervezetek találkozóhelyévé vált. Részt vesz a Palóc világtalálkozó, a Muzsikál az erdő rendezvényein, tagja a Magyar Nemzeti Írószövetségnek, írásai megjelennek a Magyar Múzsa, az Agria című folyóiratokban is.

 Dr. Menus Borbála nyelvész. A Budapesti Gazdasági Egyetemről ment nyugdíjba, illetve költözött családjával 2013-ban szülőfalujába, Gyöngyöstarjánba. Alkalmazott nyelvészetből írta a disszertációját és a doktori iskolában szerzett tapasztalatait felhasználva elkészítette a gyöngyöstarjáni nyelv leírását. A hangfelvételek készítése közben sok információt, dokumentumanyagot gyűjtötte össze, melyeket aztán szórakoztató, de egyben dokumentarista formában közreadott. Az elmúlt 7 évben16 könyvet/füzetet jelentett meg több, mint 2000 oldal összterjedelemben. 2025 óta működtet egy helytörténeti facebook oldalt is "gyöngyöstarjanno" néven.

Nicholas Paul Tayler történész, az egri völgy középkori történetének kutatója, a Debreceni Egyetem Történelmi Doktori Iskolájának doktorandusza. Munkájában az egri püspökség intézményi és gazdasági hálózatait vizsgálja, különös figyelemmel a lotaringiai francia kötödésű elit szerepére. Kutatásai az oklevelek, a névtani adatok és a helyi gazdasági struktúrák elemzésére épülnek. Célja, hogy Eger történetét tágabb, európai összefüggésrendszerben mutassa be, miközben a város közéleti és kulturális életében is aktívan részt vesz.