1971-ben született Egerben. Felsőfokú tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán végezte történelem–művelődésszervező szakon. Történészi oklevelét az Eszterházy Károly Egyetemen szerezte meg, ezt követően ugyanitt folytatta doktori tanulmányait. PhD-fokozatát summa cum laude minősítéssel nyerte el 2022-ben, disszertációjában a nemesi mentalitás változásait vizsgálta a rendiség felbomlásától napjainkig, Heves és Tiszafüred térségének családtörténetein keresztül.

Pályafutását újságíróként a Heves Megyei Hírlap munkatársaként, ahol közel két évtizeden át szerzett tapasztalatot a történeti és társadalmi témák közérthető feldolgozásában. Ezzel párhuzamosan oktatói tevékenységet is folytatott, többek között sajtó- és médiatörténetet tanított. 2012-től szabadúszó kutatóként és szerzőként dolgozott, majd muzeológiai kutatói feladatokat látott el. 2024-től a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársaként tevékenykedik.

Kutatási területei közé tartozik a 19–20. századi társadalomtörténet, a nemességkutatás, a mentalitás- és emlékezettörténet, valamint a lokális közösségek szerkezetének és identitásának vizsgálata. Munkájában kiemelt szerepet kap az emlékiratok elemzése, a helyi elitek működésének feltárása, valamint az észak-magyarországi elpusztult települések történeti rekonstrukciója.

Tudományos munkássága szerteágazó. Számos önálló monográfia szerzője, amelyek jelentős része Heves megye településtörténetéhez kapcsolódik. Főbb művei közé tartozik többek között Poroszló története (2014), Maklár története (2016), Pély története (2019), valamint a dél-hevesi térség társadalmi és kulturális örökségét feldolgozó munkák. Emellett számos tanulmányt publikált rangos hazai tudományos folyóiratokban és évkönyvekben, amelyekben a nemesi identitás, az emlékezetkultúra és a társadalmi reprezentáció kérdéseit vizsgálja.

A Pusztafogacsi kápolna megmentéséért egyesület titkáraként (2008-2012) kezdeményezte a barokk külterületi kápolna megmentését, javaslatára több emléktáblát is avattak Heves megyében, köztük Hartl Ede tiszteletére Sarudon és családtörténeti kutatásával hozzájárult a kétútközi Graefl kastély rekonstrukciójához is.

Rendszeres előadója hazai konferenciáknak, és több mint két évtizedes előadói tevékenysége során számos tudományos és ismeretterjesztő rendezvényen vett részt. Kutatási eredményeit nemcsak tudományos fórumokon, hanem helyi közösségekben, múzeumi programok keretében és médiamegjelenésekben is bemutatja.

Szakmai és közéleti szerepvállalása is jelentős. A Heves Vármegyei Honismereti Egyesület elnöke, emellett tagja a Magyar Történelmi Társulatnak és a Magyar Levéltárosok Egyesületének. Számos helytörténeti és emlékezetpolitikai kezdeményezés elindítója és szervezője volt, többek között emlékhelyek létrehozásában, kiállítások rendezésében és kulturális örökségvédelmi programokban vállalt aktív szerepet.

Munkásságát a forrásközpontú történeti kutatás, az interdiszciplináris szemlélet és a közösségi emlékezet iránti elkötelezettség jellemzi. Tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége egyaránt hozzájárul a magyar társadalomtörténet mélyebb megértéséhez, különös tekintettel a vidéki közösségek múltjára és identitására.

Publikációk, tudományos tevékenységek:

Monográfia: 

 Tenk története. Tenk, 2000. 1-110.

Az átányi kőkoporsó. Budapest, 2007. 1-140.

Otthon, álom, Tarnabod. Szociográfia. Budapest, 2007. 1-182.

Átány évszázadai. Átány, 2008. 1-260.

A dél-hevesi térség szakrális népi emlékei. Eger, 2009. 7-151.

Képek Tarnazsadány történetéből. Tarnazsadány, 2010. 1- 270.

Szuromi Rita-Fejes Lőrinc: Falu az ártéren. Tiszahalász-Újlőrincfalva története. Újlőrincfalva. 2011. 13-21. 28-145.

Bocföldétől Boconádig. Egy hagyományos mezőgazdasági falu évszázadai. Boconád, 2012. 9-242.

Nagytálya. A vallonok és svábok öröksége. Nagytálya, 2012. 1-242.

Falu a nemesek földjén. Életképek Hevesvezekény történetéből.

Hevesvezekény. 2013. 9-242.

Kuriális nemesek földje. Egerfarmos és a Kandó család kapcsolata. Egerfarmos. 2013. 9-184.

Családok, sorsok, emberek Pusztahídvégtől Kétútközig. Eger, 2013. 7-114.

Poroszló története. Poroszló. 2014. 8-399.

Erdőtelek története. Nyolcszáz év a Hanyi forrása mellett. Erdőtelek, 2015. 9-266.

A kétútközi Graefl-kastély. Eger, 2015. 7-110.

Maklár története. Maklár. 2016. 9-322.

Pély története. Pély, 2019. 1-360.

Rózsaszentmárton története. Rózsaszentmárton 2021. A község múltja a kiegyezésig.

Ludasi életképek. Ludas község önkormányzata, (2023.) 1-136 p.

Átányi Ötvös Imre élete és katonai pályája a Monarchia hadszervezetében. Átány, 2023.

Szaktanulmány: 

  A Tisza elfeledett árvízi hajósa: nyárádi Hartl Ede. = Zounuk. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. Szerkesztette: Fülöp Tamás, Czégény Istvánné. Szolnok, 2014. 73-113.

Üstökösök az égen: a Graefl és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában. = Zounuk. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 31. Szerkesztette: Csönge Attila, Pozsgai Erika, Szabóné Maslowski Madlen. Szolnok, 2017. 41-93.

Siralomház Zsadányban – Pofonosztó, botránykeltő, nagyvonalú mecénás: gróf Almássy Tasziló. = Az  Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának kiadványai. Konferenciák, műhelybeszélgetések XIV. A szerk. biz. elnöke: dr. Romsics Ignác. Eger, 2017. 241-258.

Pusztatenk családi krónikása. A műfordító, életrajzíró Szontagh Mária. =. Neograd 2019. A Dornyai Béla Múzeum Évkönyve XLII. 2019. Salgótarján 175-193.

Óceán és ami alatta rejlik – Szigeti Buzáth Anna a köznemesi költőnő = Női reprezentációk. Maecenas Maecanatum II. Szerk.: Tánczos Péter. Debrecen, 2019. 158-177.

Költőnő Babits Mihály árnyékában. Köznemesi asszonyportré a polgári Eger életéből. = TISICUM XXVII. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei múzeum évkönyve XXVII. Szolnok, 2019. 173-188.

Pusztatenk családi krónikása. A műfordító, életrajzíró Szontagh Mária. In: Neograd 2019. A Dornyai Béla Múzeum évkönyve XLII. Salgótarján 2019. 175-193.

A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: Vitéz Bobory György élete. Zounuk, Szolnok Megyei Levéltár. Szolnok, 2020. 87-108.

Nemesi attitűdök egy polgárcsalád életében. Egy emlékiratban rejlő mentalitásvizsgálat lehetőségei. EKE TDI Acta XVII.. Eger, 2020. 151-166.

Mádi Papp-Szász Tamás az attitűd- és életmódváltó ügyvéd. EKE TDI Acta XVIII. Eger, 2020. 255-272.

Az emlékezet, mint énképformáló erő. A nemesi származás vállalásának tendenciái a rendszerváltás után. In: Ezerkilencszáznyolcvankilenc. Magyarország a jelenkorban. Szerk: Rainer M. János. Budapest-Pécs, 2020. 90-136.

"Az éldegélés arisztokratája, a lézengés filozófusa." Az irodalmi hiperbola megteremtője, Bernát Gáspár. TISICUM XXIX. Szolnok, 2021. 167-176.

Oknyomozás a dzsentri után – Esettanulmány egy antiszociális és antipolgári magatartásról – In:Agria LIII. A Dobó István Vármúzeum Évkönyve. (Szerk.: H. Szilasi Ágota.) Eger, 2022. 247-264.

A professzionalizáció hiányának jellemzői egy nemesasszony írásában. In: Acta Universitatis De Carolo Eszterházy nominatae. Tom. XXV. Sectio Litterarum (Szerk: Körömi Gabriella, Kusper Judit). Eger, 2023. 9-22.

A modern társadalmi felelősségvállalás régimódi elismerése. A magyar nemességhez vezető út törvényszerűségeinek vizsgálata a dualizmus korában. In: (szerk: Berecz Anita – Kristóf Ilona) A rang kötelez. Rendi és rendies magatartásformák a középkortól a 20. századig. Eger, 2024. 379-398.

Átányi szerelmi történet, avagy ballada egy szerelmi gyilkosságról. Irodalomismeret 2024/1. 27-48.

Forrásközlés: 

Volt egyszer egy hadikórház. Kissné Németh Irén emlékiratai. Eger, 2011. 7-121.

Egri prelűdök zongorára. Dr. Pápai Vratarics György művésztanár élete (1908-1987). Kornétás kiadó, Budapest, 2014. 1-348.

Sorsok, utak, állomások. A tiszafüredi Kékessy család története Emlékirat. Budapest, Kornétás kiadó 2020.   1- 300.

Bokorugrás. Haggenmacher Margit élet. Kronosz kiadó 2026.

Szerkesztői munkák: 

Konferenciák, műhelybeszélgetések XVIII. EKE Történelemtudományi Doktori Iskolájának kiadványai.

Eger, 2020.

Rózsaszentmárton története II. Rózsaszentmárton 2022.

Nagykökényes története I. Nagykökényes, 2023.

Tudományos ismeretterjesztő cikk: 

 A dél-hevesi térség elpusztult településeinek bemutatása az iskolai oktatásban – Műhely, pedagógiai folyóirat, Heves, 2012.

A mecenatúra szerepe a vidéki oktatásban – Műhely, pedagógiai folyóirat, Heves, 2013.

A halál kultúrájának megjelenítése – Műhely, pedagógiai folyóirat, Heves, 2013.

Heves megye vízügyi múltja az oktatás tükrében – Műhely, pedagógiai folyóirat, Heves, 2014.

Költőnő, Ady és Babits árnyékában. Egy háziasszony metamorfózisáról. Agria Irodalmi, művészeti és kritikai

folyóirat 2023/nyár. 241-251.

Régi és új elit. A nemesség és a zsidóság kapcsolata egy magyar vármegyében. – Múlt és jövő 2023/4.       66-79.

Az egriség életérzése két diák történetének tükrében. – Agria, Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2023/tél. 228-234.

A hatás szubjektív és ezzel a jövőben is számolni kell. Esettanulmány Dargay Lajos kinetikus fényszobrának társadalmi hátteréről. Agria, Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2024/tavasz. 225-240.

Tanyavilág a Tisza árterében: Akolhát. Honismeret 2024/1. 53-58.

Átányi Ötvös Imre élete és karrierútja a Monarchia hadszervezetében. Honismeret 2024/2. 76-82.

Száz éve hunyt el a szegények orvosa. Kiállítással emlékeztek Egerben dr. Hibay Károlyra. Honismeret 2024/4 8-14.

Konferenciák, előadások: 

 2011. július 24. Szárazbő és egykori nemesi birtokosai. Helyszíni előadás Szárazbőn, átányi és tenki lakosoknak.

2012. szeptember 27. Ludovika Akadémia: Volt egyszer egy hadikórház – könyvbemutató, előadás.

Egri séták: 2013. február 25. A Hibay Károly legenda 

Falu a nemesek földjén. 2013. április 6. Hevesvezekény. Könyvbemutató előadás különös tekintettel a vezekényi nemesi családok múltjára

Egerfarmos és a Kandók kapcsolata. Előadás, Egerfarmos, 2013. június 6.

Egri séták: 2015. március 2. A könyöki Gáspárdy család szerepe Eger közéletében.

Tiszafüredi Honismereti Műhely: 2015. január 30. Nyárádi Hartl Ede, a Tisza árvízi hajósa.

Értéktár nap Sarud, 2016. október 21. A századfordulós kivándorlása a dél-hevesi térségben – előadás.

Bródy Sándor Megyei Könyvtár, 2016. január 28. A poroszlói Graefl család története - előadás

Tiszafüredi Honismereti Műhely: 2016. február 4. A Kétútközi Graefl kastély és a Graefl-Bobory család története

Tiszafüredi Honismereti Műhely: 2016. október 27. "Építs hidat - híd ami összeköt" Kivándorlás a XX. század első évtizedeiben Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből.

Katolikus Rádió, Eger – Köznemesi családok Heves megyében – 2017. november-december. Hat előadás a Múltunk pillérei c. műsorban.

Szárazbő múltja. 2018. december 12. Átány. EMMI szervezésében.

2021. június: '56-os Alapítvány (online) konferencia: A nemesi származás vállalásának tendenciái a rendszerváltás után.

2021. december: ÚNKP konferencia (online): A nemesek irodalmi teljesítménye a modernizáció korában.

2022. április 22. A Nemesek Háza anyagának első bemutatója a poroszlói Ökocentrum 10. éves gálaestjén.

2022. árpilis 28. EKKE. A rang kötelez. Konferencia. Út a rangemelésig c. előadás.

2023. október 27. Eger, EKKE-Dargay Alapítvány, Dargay Lajos konferencia. Dargay és a kinetikus fényszobor.

2024. március 26. Tiszafüred, városi könyvtár. Bernát Gáspár, a magyar hiperbola megteremtője. Előadás a várossá válás 40. évfordulóján.

2024. szeptember 17. Esztergom, Ars Sacra konferencia: Pyerker János László vidékre küldött "szittya virágai"

2024. október 2. Magyarságkutató Intézet, Aba Sámuel konferencia. Kérdések és kutatási lehetőségek az Abák társadalmi helyzetéről

2024. október 9. Egri Lokálpatrióta Egylet. Egri séták egrieknek. Tittel Pál Könyvtár 17 óra.

2024. október 16. Tittel esték. Hibay Károly élete. Tittel Pál könyvtár 17 óra

2024. december 4. Nemzeti Emlékezet Bizottság. Közelítések és távolítások. A szovjet és magyar büntetőjog elméleti és gyakorlati alkalmazása konferencia. "A valóság meghaladta még a legborúsabb elképzeléseimet is"
Pápai Vratarics György (1908-1987) útja a kultuszminisztériumtól Dombrádig.

Kötetbemutatókhoz kapcsolódó előadások száma: 47.

Egyéb: 

 2008-ban alapítója és titkára voltam a Pusztafogacsi Kápolnáért egyesületnek 2012-ig.

2009-ben három elpusztult település (Pusztafogacs, Szárazbő és Akolhát) emléktáblával történő megjelölését kezdeményeztem.

2010-ben támogatója és szervezője voltam Hevesen a tadrai kereszt megújításának.

2010-ben kezdeményeztem Sarudon a Hartl Ede emléktábla felavatását.

2011-ben kezdeményezésemmel valósult meg az újlőrincfalvi Hartl Ede emlékkiállítás.

2011-ben Sarud község fennállásának 750. évfordulóján kezdeményezésemmel jött létre a Barócs János emlékpark.

2014-ben alapítója voltam a kétútközi kastély megmentésére alakult civil szervezetnek.

2014-ben kiállítást rendezem a poroszlói Ökocentrumban Élet az ártéren címmel.

In memoriam Tiszahalász. Zenemű fuvolára és a természet hangjaira. Zeneszerző: Kátay László. Eger, 2014. A narráció szövegének megírása.

2015-2018 között Darabos Lászlóval közösen kisfilm-sorozatban dokumentáltuk Tiszaigar múltját, értékeit (református és katolikus templom, zsidó temető, népszokások stb.)

2014-2017 közt rendszeres előadásokat tartottam a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban.

2016-ban kezdeményezője voltam a sarudi '56-os emlékpark kialakításának.

2017-ben kezdeményezésemre került be a Heves megyei értéktárba Hartl Ede élettörténete.

2018-ban felvételt nyertem az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolába. Kutatási témám: a modernizáció korának nemesi társadalma 1967-1944.

2019-ben ÚNKP pályázatot nyertem a nemesség modernizáció kori művelődési teljesítményének kutatására.

2022-ben külsős megbízást kaptam az ELTE Folklore Tanszékének Lendület kutatócsoportjában kora újkori latin kéziratok átírására.

2023. Rózsaszentmárton egészségügy-története. Kiállítás rendezés, tárlatmegnyitó.

2023-ban a Dobó István Vármúzeum megbízására Perl Márton fotóriporter hagyatékát rendeztem.

2024. május 14. Száz éve hunyt el dr. Hibay Károly. Hagyatékrendezés és kiállítás-rendezés az EKKE Tittel Pál könyvtárának, megnyitó és tárlatvezetés.

Két éve rendszeresen járom a megyét a Nemesi reprezentáció c. interaktív tárlattal és előadásokat tartok a nemesség tárgyi és szellemi kultúrájáról (Poroszló, Ludas, Eger).

Nyelvtudás: Latin középfok; Eszperantó középfok

2022 óta működtetem a Füzesabony és környéke helytörténete c. facebook csoportot a városunk történelmi emlékeinek, hagyományainak megőrzése és népszerűsítése céljával és jelenleg az egészséges életmód – az életmódváltás mellett kardoskodom szabadidőmben.

Feleségem mesterpedagógus, Egerben tanít, nagyobb lányom orvostanhallgató, versenyszerűen kézilabdázik, a kisebbik gimnazista, a röplabda szerelmese.

1972. szeptember 21-én, születtem. Az egri Gép –és Műszeripari Szakközépiskolában érettségiztem, majd az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szereztem történelemtanári – művelődésszervező diplomát. Diákéveim alatt hobbiként nyaranta a térség régészeti lelőhelyeinek feltárásain is dolgoztam, máig jó kapcsolatot ápolva a Dobó István Vármúzeum munkatársaival.

1991-ben főiskolásként kezdtem írni az első helyismereti témájú dolgozatokat:

neveléstörténetből a füzesabonyi iskolaszék és iskoláztatás történetéből,

1992-ben komplex városszociológiai tanulmányt készítettem,

1993-ban politológiából írtam dolgozatot, a rendszerváltást követő társadalmi átalakulásokról, véleményformálásról, gazdasági helyzetről.

1994-ben országos megmérettetésen esett át 3 helytörténeti témájú dolgozatom: Ferencz József – Cselédsorsok, néphagyományok; Csanálosi József – Érseki uradalom füzesabonyi majorjának története; Horváth Mária – vallásos ünnepek. (2. és 5. helyezés)

1995-ben gerontológiából készítettem életút interjúkat Bartus Zsigmonddal, Guti Zoltánnal. (Gerontológia – az idős kori személyiségváltozás maradt szakdolgozati témám is.)

1995-2007 között a Füzesabonyi Városi Könyvtárban dolgoztam, mint helyismereti könyvtáros, 2001-től mint igazgató, örök hivatásnak tekintve munkámat.

1995 őszén társszerzője voltam Rátkai István: Füzesabony településtörténete c. kiadványnak, melynek mutatóit én készítettem el. (Füzesabony első tudományos történeti összegzése 1945-ig)

Helyismereti könyvtárosként intenzíven bekapcsolódtam a településre vonatkozó emlékek gyűjtésébe, történelmi és kulturális kiadványok szerkesztésébe, melyet azóta is folyamatosan végzek.

A könyvtár égisze alatt kialakítottunk egy tekintélyes helyismereti gyűjteményt, kiadványaink jelentek meg, melyek szerkesztője, írója voltam. A megyei elektronikus könyvtárban is megtalálható szakdolgozatom összegzi ezt a munkát.

2000-ben informatika szakosítású könyvtárosi diplomát szereztem.

1999-2007 között az Európai Unió megyei Europe Direct városi kontaktja voltam, munkám elismeréseként brüsszeli tanulmányúton is részt vehettem, közben Európai Uniós pályázatíró tanfolyamot végeztem.

Megyei monográfiák, első egri diáklapok szerkesztésében is részt vettem, évekig megyei napilapok tudósítója voltam (Heves Megyei Nap, Heves Megyei Hírlap), rendszeresen írtam a Füzesabonyi Híradóba, melynek alpolgármesterként főszerkesztője lettem.

Kiscsoportokkal, közösségi, civil élettel kapcsolatos szervezési munkáim:

2001-11 között a Füzesabonyi Könyvtárbaráti Társulás Közművelődési Egyesület titkára, majd elnöke; 2006-10 között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Heves Megyei Szervezetének elnöke voltam. A Magyar Eszperantó Szövetség Heves megyei csoportjának ifjúsági titkáraként tiszteletbeli örökös tagsági címet kaptam.

2003-10 között a Heves Megye Fejlesztéséért Közalapítvány Felügyelő Bizottságának tagjaként is tevékenykedtem.

2010-2017 febr. között a Tisza- Tarna- Rima Mente Leader Egyesület elnökségi tagja, 2011-től a Remondis (ma NHSZ Tisza) Felügyelőbizottságának tagja - önkormányzati delegáltja voltam 2018. okt-ig.

Számtalan intézményi, városi rendezvény lebonyolítója, segítője lehettem. Ötletgazdaként büszke vagyok a főutcai millenniumi emlékműre, az EU csatlakozáskor állított EU városfára. Ha alkalom adódott, részt vettem közterület-szépítési akciókban, szemétszedésben, járdaépítésben, a Legek Napja városi sportnap, nemzeti és társadalmi ünnepek lebonyolításában.

Az információs társadalom szellemiségében kezdeményezője és kialakítója voltam a füzesabonyi könyvtári és a mezőtárkányi eMagyarország Információs Pontoknak. ECDL Full és Információs Társadalmi Tanácsadó végzettségem is van (2010).

Füzesabonyi Hírmondó önkormányzati újság írása és szerkesztése 1996-2014 között, a város helytörténeti gyűjteményének folyamatos gyarapítása és feldolgozása volt a meghatározó tevékenységem digitalizálással, fotózással, kiadványok szerkesztésével. 1995 óta a városban megjelent valamennyi helytörténeti, kulturális, évfordulós kiadvány szerkesztésében részt vettem, vagy én szerkesztettem:

• Rátkai István: Füzesabony településtörténete, 1995.
• Emelj süveget … 1848-49-es helyi és megyei hagyományok, 1999.
• Füzesabony: városismertető kiadvány, 2000., 2005., 2014. évi kiadásai
• Hegedűs Erika: Tárlat: örökségem utoljából. Füzesabony, 2002.
• Itthon Európában: Heves megyei hozományalbum, Füzesabony ismertető rész. Eger, 2003.
• Füzesabonyi színes zsebkalauz, 2004.
• Füzesabony régészeti leletei, lelőhelyei: régészeti tanulmányok Füzesabonyról, 2006.
• 100 éves a telep: Füzesabony helytörténete, 2011.
• Pásztor János: Füzesabony 1935-ös monográfiája, 2012.
• Várossá válás 25 évfordulós különszám, Füzesabonyi Hírmondó 2014.
• Füzesabony I. világháborús centenáriumi kiadványa, Füzesabonyi Hírmondó 2014.
• Magnin Alfréd, volt községi jegyző eseménynaplója 2014.

• Füzesabony I. világháborús centenáriumi kiadványa, Füzesabonyi Hírmondó 2014.
• Nagy Füzesabonyi Képeskönyv, 2014.

2014-ben szakmai elismeréssel felújítottuk a vasútállomás épületében lévő régészeti kiállítóhelyet, városi információs táblákat állítottunk a város több pontján.
Közreműködtem a füzesabonyi utcai névtáblák cseréjében, információs táblák kihelyezésében.

Mezőtárkányi munkáim:• Mezőtárkányi színes zsebkalauz, 2009.
• Mezőtárkány értékei c. helytörténeti könyv, 2014.
• Mezőtárkány kincsei c. képes helytörténeti kiadvány szerkesztői munkájában való részvétel.

Mezőtárkányi közösségi munkám elismeréseként "Mezőtárkányért" kitüntetésben részesültem 2012-ben.

2007-től a mezőtárkányi művelődési ház igazgatójaként és az iskola történelem tanáraként dolgoztam, 2017-től a Mezőtárkányi Általános Iskola intézményvezető-helyettese voltam. A folyamatos kihívás igényével 2010-ben egyetemi mestertanári diplomát is szereztem történelemből.
Több TÁMOP pályázatban dolgoztam, mint mentor, a közösségek életminőségének javítása céljából. Részt vettem iskolai, önkormányzati TIOP-os, EFOP-os uniós pályázatokban, számtalan pedagógiai szakmai továbbképzésen. (Memóriatechnikák, tanulásmódszertan, konfliktuskezelés, robotika programozás…stb.)

Alpolgármesteri munkám során aktívan közreműködtem a telepi játszótér 2014. évi felújításában.

A füzesabonyi Értéktár Bizottság elnökeként szakmailag közreműködtem a helyi értéktár napok szervezésében, előadást tartottam helyismereti gyűjtő és kutató munkáról, fotóanyagomból időszakos és állandó kiállítások készültek. Több megyei értéktár napon vettem részt kapcsolatépítés céljával, segítettem a megyei kistelepülési gyűjtőmunkát.

A füzesabonyi városi könyvtárban folytatott 12 évnyi gyűjtőmunkám eredményeit igyekeztem publikálni, több ezer darabos fotógyűjteményt facebookon nyilvánossá tettem, főiskolásokat segítettem a helytörténeti feldolgozó munkában.

Az önkormányzat képviselő-testülete 2014-ben kulturális tanácsnoki címet adományozott számomra, ezzel értékelve munkámat.

2021-ben Füzesabony és környéke helytörténete c. facebook csoportot alapítottam, melyben már több mint 4000 tag segíti, követi nyomon a régi képek beazonosítását, információ gyűjtést, feldolgozást. Sok ezer fotót gyűjtöttem, javítottam fel és tettem közkinccsé. Az utóbbi időszakban a digitalizáció - mesterséges intelligencia által segített helytörténeti gyűjtő és feldolgozó munkával foglalkozom.

2022. jan-tól Füzesabony Város Önkormányzata kulturális munkatársa vagyok, váltva a 14 évnyi mezőtárkányi történelemtanári, műv. ház vezetői, iskola-igazgatóhelyettesi munkáimat.

Az irodai feldolgozó munka mellett rendszeresen konferálok, rendezvényeket segítek Mezőtárkányon, 2016-tól elkezdett egyéni vállalkozó tevékenységemet folytatom polgári búcsúztatóként.

Rendszeres résztvevője, fotós- videós megörökítője vagyok Európa legnagyobb hagyományőrző fesztiváljának, a Kurultajnak és Ősök Napjának. E mellett a Bükki Nemzeti Park által szervezett tarnaszentmiklósi kihajtási ünnep programjait is rendszeresen megörökítem.

Számtalan videófilmet készítettem helyi és nemzeti kulturális értékek bemutatása céljával, megörökítem az régiós kulturális értékeket, interjúkat készítek ismert és elismert emberekkel hagyományőrzés, régi kézműves tudás továbbadása és megismertetése céljával. Digitalizálom a régi fotó negatívokat, családi hagyatékokat.

2024-ben a megüresedő régészeti kiállítóhelyen létrehoztam Veres István rádió - és Pásztor Judit tanárnő baba gyűjteményéből szervezett Füzesabonyi baba -és híradástechnikai állandó kiállítást, nemcsak a helyi és környéki, hanem az átutazók örömére is.

2024 végén dr. Szuromi Rita hívására hozzáfogtunk a 2025-ben fennállásának 35. évfordulóját ünneplő Heves megyei honismereti egyesület újjászervezésének.

2025-től Heves Vármegyei Honismereti Egyesület titkáraként tevékenykedem, képviselem a megyei honismereti mozgalmat – szakmai módszertani előadásokkal helyi és országos szinten is.

Jövőbeli terveim közé tartozik a helytörténeti kiadványaink újbóli megjelentetése és közkinccsé tétele, valamint a füzesabonyi iskolaszéki jegyzőkönyvek teljes anyagának nyomdai előkészítése. További tervem, hogy a Füzesabony történelmét, néprajzát értéktárát digitális installációkon is megjelentessem, összegyűjtve az eredeti forrásokat, fotókat, a kutatómunka nélkülözhetetlen segédanyagait. Füzesabony mellett gyűjtöm a járás településeinek múzeumi fotóanyagát.

Az egyesület titkáraként pedig a megyei, nemzeti értékek, történelmi események, és személyek multimédiás bemutatása a célom, e mellett a közép és felsőoktatásban tanulók bevonása a helyismereti munkába szintén a jövő kívánalma.

Szeretném befejezni Aba Sámuelről szóló történelmi regényemet, a magyar őstörténet tudományos szintézisét jelentő tanulmányomat is a közel jövőben. Hobbiként folytatom a magyar irodalom klasszikus verseinek megzenésítését mesterséges intelligencia alapú hangszerkesztővel, valamint Hobo (Földes László) saját verseinek megzenésítését.

Minden tisztségemben igyekeztem rendszeresen jelen lenni a város és a megye közéletében. Civil szervezeteinkkel, intézményeinkkel, a környező települések vezetőivel, szervezeteivel jó kapcsolatot ápolok.

A szakmai közösség, a helytörténet szolgálata a múlt megőrzése és nyilvánossá tevése a legnagyobb dicsőség számomra.